5 tévhit és a valóság

Eloszlatunk öt, a fűtéssel kapcsolatos tévhitet, hogy ezen a télen hatékonyan tudjunk fűteni, és ezzel némi költséget is sikerüljön megtakarítani!

A nappalok egyre rövidülnek, és a nappali hőmérsékletek is lassan 10 °C alá süllyednek, a reggelek meg ennél is hűvösebbek – ez is egyértelműen jelzi, hogy lassan itt a tél. Minél hűvösebb lesz odakint, annál inkább felértékelődik az otthon melege, hogy vissza tudjunk vonulni a saját négy fal közé, egy kellemes hőmérsékletű lakásba vagy házba. A meleg azonban a fűtési költségek miatt a rezsiköltségek növekedésével jár együtt.

Minden fűtési szezon kezdetekor ugyanazok a kérdések merülnek fel. Hogyan fűtsünk megfelelően? Netán hogyan fűtsünk okosan? Egy fokkal több vagy kevesebb vajon mennyit változtat a szobahőmérsékleten és a hőérzetünkön? Van -e értelme folyamatosan fűteni, vagy csak akkor , amikor abban a helyiségben tartózkodunk? Valóban lehet hatékonyan fűteni a klímával? Megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, és eloszlatunk öt, a fűtéssel kapcsolatos tévhitet. Hogy ezen a télen hatékonyan tudjunk fűteni, és ezzel némi költséget is sikerüljön megtakarítani!

Első tévhit: Egy fokkal kevesebb úgysem számít a költségekben.

Szakértők szerint akár hat százalék fűtési költség is megspórolható, ha a szobahőmérsékletet csak egy fokkal csökkentjük. Persze ez függ a fűtés típusától és az aktuális áraktól, de elgondolkodtató. A fűtés helyes beállítása kulcsfontosságú. A beállítást befolyásolja a külső hőmérséklet és a helyiségben eltöltött idő mennyisége, milyensége (nappaliban hosszasan üldögélünk vagy a konyhában tevékenykedünk). A szükségtelenül túlfűtött helyiség alacsonyabb hatékonyságot és magasabb fűtési költségeket eredményez. A megfelelő szobahőmérséklet beállításával a környezetet is óvjuk, mert csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Legalább arra érdemes figyelni, hogy úgy programozzuk be a fűtést, ha nem vagyunk otthon, akkor alacsonyabb hőmérsékletre állítjuk azt. A modernebb fűtési rendszerek akár távolról is szabályozhatók egy alkalmazás segítségével. Ez lehetővé teszi azt is, hogy ha később érkezünk haza a vártnál, akkor módosítsunk a beállításon vagy ha mégis hamarabb, akkor gyorsan és egyszerűen magasabb hőmérsékletet állíthatunk be, amíg hazafelé tartunk.

Második tévhit: Minden helyiséget érdemes egyidejűleg fűteni.

A különböző helyiségekben különböző hőmérsékleti beállításokra van szükség, és természetesen mindenkinek más a komfortos hőmérséklet. Ez egyáltalán nem jelent problémát, hisz a modern fűtési rendszerek könnyen és kényelmesen programozhatók, szabályozhatók. A megfelelő hőmérséklet beállításánál fontos figyelembe venni a helyiség funkcióját. A legtöbb ember jól érzi magát egy 20-22°C-os nappaliban, a fürdőszobában azonban melegebbre vágyunk (legalább 23 °C, ha kisgyermek van, akkor pedig még melegebb). A hálószobában a hőmérsékletnek ideális esetben elég 18 °C és 20 °C között lennie. Az ideális szobahőmérséklet megfelel a család komfortérzetének és egyúttal a lehető legalacsonyabb költségeket biztosítja. A régebbi fűtési rendszereknél, ahol a termosztát ellenére sem működik jól az egyes helyiségek hatékony szabályozása, ott ajánlott a radiátorokra termosztatikus szelepet szerelni, amivel egyénileg szabályozhatók az egyes radiátorok. Ezzel elkerülhető, hogy a fűtési kör elején lévő helyiség jobban felmelegedjen, mint az, amit a fűtővíz utoljára ér el.

Harmadik tévhit: Ne fűtsük azokat a helyiségeket, amiket nem használunk.

Gyakran többe kerül felmelegíteni a nem használt, teljesen kihűlt helyiségeket, mintha folyamatosan fűtenénk. Ezért hosszú távon érdemesebb a használaton kívüli szobákban is alacsonyabb hőmérsékletű fűtést beállítani. Az optimális hőmérsékletet ehhez nehéz meghatározni, mert függ a ház szigetelésétől és attól is, hogy mennyire nem használjuk. Mindenesetre a helyiségek hőmérséklete nem eshet 15 °C alá, különben a falak lehűlnek, és még akár a penészesedés kialakulásának veszélye is fennállhat.

Negyedik tévhit: A házon végzett felújításoknak nincs különösebb jelentősége a fűtésköltségekre nézve.

Még a legjobb és leghatékonyabb fűtési rendszer ellenére is magas fűtési költségek keletkezhetnek, ha a ház rosszul szigetelt. Egy jól szigetelt ház viszont hosszú távon sok energiát és fűtési költséget takarít meg. A modern ablakok és nyílászárók, valamint ehhez a megfelelő szigetelés drasztikusan képesek csökkenteni a hő elszökésének lehetőségét, így viszonylag hamar meg is térülnek. Ezenkívül egy energiatakarékos ház vonzóbb a potenciális vásárlók számára, ezért magasabb áron értékesíthető. És nem csak akkor örülünk a jó szigetelésnek, ha kint hideg van, és nem az utcát fűtjük! Nyáron sem elhanyagolható, hogy kevésbé melegszik fel az otthonunk.

Ötödik tévhit: Nincs nagy jelentősége a fűtési költségeken való megtakarításnak

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a fűtési költségek alkotják a téli hónapokban a rezsiköltség nagy részét. A megfelelő fűtési rendszerrel azonban akár jelentős összegeket is megtakaríthatunk. A hőszivattyúk (levegő-víz hőszivattyú és a klímaként ismert levegő-levegő hőszivattú is) megújuló energiával működnek, és főként a környezeti levegőből táplálkoznak. Ha egy kilowattórányi villamosenergiát használ a rendszer, akkor 3 vagy akár 4 kilowattórányi hőenergiát nyer a levegőből. A hőszivattyú által termelt fűtési energiának tehát legfeljebb a 30 százaléka származik villamos energiából, a többit a levegő hőenergiájából nyeri, ezért mondjuk megújuló energiaforrással táplálkozó, környezetbarát fűtési megoldásnak. Ha pedig a hőszivattyú működéséhez a szükséges villamosenergiát napelemmel tudjuk megtermeltetni, még további energiamegtakarítás érhető el, és akár le is nullázhatjuk vele a villanyszámlánkat. Típustól függően a melegvíz -tartály biztosítja a folyamatos használati melegvíz-ellátást is – ez lehet beépített tartályos vagy különálló egység is. A kazánról hőszivattyús rendszerre való átállás egy hosszú távú megoldás az energiafogyasztás csökkentésére, és nemcsak fűtésre és melegvíz ellátásra , de hűtésre is kiválóan alkamas.

A lényeg

A helyes és megfelelő fűtés elsősorban az átgondolt fűtést jelenti. Ha figyelembe vesszük minden szobánk funkcióját, és ennek megfelelően szabályozzuk a fűtést, akkor növelhetjük a rendszerünk hatékonyságát, és ezáltal energiát takaríthatunk meg a hideg évszakban is. Hosszabb távon gondolkozva, a költség- és az energiamegtakarítás érdekében mindenképp érdemes a fűtési rendszert korszerűsíteni. A hőszivattyúk környezetbarát fűtési alternatívaként alkalmasak fűtsékorszerűsítéskor, a gáz vagy fatüzelésű kazánok cseréjekor. A modern technológia gazdaságos üzemeltetést tesz lehetővé egész évben.
_{/Forrás: daikin.hu/}

Amennyiben további kérdésed van, keresd bátran a Dél-Klíma csapatát!
További információkért vedd fel kollégáinkkal a kapcsolatot!
Tekintsd meg termékeinket személyesen a szegedi bemutatótermünkben!